Mikor ünnepeljük a húsvétot?   A húsvét az év úgynevezett mozgó ünnepeinek középpontja, időpontját a csillagok állásából kell évről évre meghatározni. Húsvétvasárnaphoz képest számolják ki a farsangi időszak végét és pünkösdöt is, és olyan érdekes ünnepek napját is, mint például a zabálócsütörtök. A húsvét, Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe a legősibb keresztény ünnep, gyökerei nagyon mélyre nyúlnak vissza a néphagyományban, hisz a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete.

Magyar elnevezése onnan származik, hogy a hívők a nagyböjti időszak után először vehettek húst, azaz kezdhették meg a húsételek fogyasztását. A negyven napig tartó nagyböjt a farsang végével veszi kezdetét, a farsang pedig vízkereszttől (január hatodikától, azaz a karácsonyfák utolsó napjától) a karneváli periódust és báli szezont lezáró hamvazószerdáig tart.

A húsvétvasárnap időpontja egy 325-ös zsinati határozat értelmében a tavaszi napéjegyenlőség után következő holdtölte utáni vasárnap. Ez azt jelenti, hogy a húsvét időpontja több mint egy hónapot ingadozhat, legkorábban március 22-re, legkésőbb április 15-re eshet.

A húsvétvasárnapot megelőző nagyhéten ér véget a negyvennapos böjt. Ezen a héten Krisztus életének utolsó napjaira emlékeznek a hívők, nagypénteken, Krisztus halálának napján szigorú böjtöt tartanak, és a templomok oltárát fekete lepellel elfedik. A vasárnap azonban már a feltámadás ünnepe, asztalra kerülnek a hagyományos húsvéti ételek, a sonka, a tojás, a kalács és a torma. Innentől számítva az ötvenedik napon ünneplik a keresztények pünkösdöt, Krisztus mennybemenetelének napját.

/www.husvetvaro.hu/